0 Items

Classbook-óratervező programok ezen útmutatók szakmai előírásai alapján készült

Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba lépéshez Ötödik, javított változat Az emberi erőforrások minisztere által 2013. november 19-én elfogadott általános tájékoztató anyag ötödik, javított változata 9-10. sz. melléklet Óraterv – „A” változat, 

Classbook-óratervező programok ezen útmutatók szakmai előírásai alapján készült

Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba lépéshez Ötödik, javított változat Az emberi erőforrások minisztere által 2013. november 19-én elfogadott általános tájékoztató anyag ötödik, javított változata 9-10. sz. melléklet Óraterv – „B” változat, 

Classbook-óratervező programok ezen útmutatók szakmai előírásai alapján készült

Országos tanfelügyelet kézikönyv
általános iskolák és gimnáziumok számára ötödik javított kiadás .
Az Oktatási Hivatal által módosított, az emberi erőforrások minisztere által
2018. augusztus 31-én jóváhagyott tájékoztató anyag.
Hatályos 2019. január 1. napjától.

ALAPFOGALMAK

Az oktatási-nevelési fogalmakban nincs egységes álláspont. Ezért segítségül több szerző, többféle szempontrendszerét soroljuk fel. Érdemes ezeket a szempontokat áttekinteni. Így látni fogjuk, hogy közel hasonló rendszerezésről van szó.

 

Oktatási módszerek
(Összeállította: Lada László) forrás: ofi.hu


1, Az előadás
Az előadás olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely egy-egy téma logikus, részletes, viszonylag hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál. Általában magába ötvözi az elbeszélés és a magyarázat elemeit.
2, A magyarázat
A magyarázat olyan monologikus tanári módszer, amellyel törvényszerű öszszefüggések, szabályok, tételek, fogalmak megértését segítjük elő.
Terjedelme, időtartalma az előadásénál rövidebb, témájától és főként a tanulók életkorától függően 5–10, illetve 20–25 perc között változik.
3, Az elbeszélés
Az elbeszélés (leírás) olyan monologikus, szóbeli közlési módszer, amely egy-egy jelenség, esemény, folyamat, személy, tárgy érzékletes, szemléletes bemutatására szolgál.
4, A tanulói kiselőadás
A tanulói kiselőadás olyan monologikus szóbeli közlési módszernek tekinthető, amelyben az összefüggő közlés nem a tanártól, hanem a tanulótól származik.
5, A megbeszélés
A megbeszélés (beszélgetés) dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek során a tanulók a pedagógus kérdéseire válaszolva dolgozzák fel a tananyagot.
6,Strukturálás
A megbeszélés témájának megfelelő strukturálása, menetének irányítása a magyarázat eredményességének lényeges előfeltétele. Magában foglalja:
7, Kérdezés
A kérdezés a megbeszélés leglényegesebb eleme, de szinte minden oktatási módszerben, alkalmanként még a magyarázat, elbeszélés, előadás módszereiben is helye van. A kérdéseket sok szempont szerint lehet csoportosítani.
A visszacsatolás, a tanulók tevékenységének értékelése
A visszacsatolás a tanítási-tanulási folyamatnak pszichológiai kutatások által igazolt, szinte minden oktatási módszerben megjelenő eljárása. Visszacsatolásra mind a pedagógusnak, mind pedig a tanulónak szüksége van. Az alábbiakban a tanulók számára nyújtandó visszacsatolás formáit vizsgáljuk.
8, Vita
A vita dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek az ismeretek elsajátításán túl célja a gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése. A vitában a tanulók viszonylag nagyfokú önállóságot élveznek, a pedagógus a háttérből irányítja a vita menetét.
9, Szemléltetés
A szemléltetés (demonstráció, illusztráció) olyan szemléletes oktatási módszer, amelynek során a tanulmányozandó tárgyak, jelenségek, folyamatok észlelése, elemzése történik.
10, A projektmódszer
A projektmódszer a tanulók érdeklődésére, a tanárok és a diákok közös tevékenységére építő módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg.
11, A kooperatív oktatási módszerek
A kooperatív oktatási módszer a tanulók (4-6 fős) kis csoportokban végzett tevékenységén alapul. Az ismeretek és az intellektuális készségek fejlesztésén túl kiemelt jelentősége van a szociális készségek, együttműködési képességek kialakításában.
12, A szimuláció, a szerepjáték és a játék
A szimuláció, a szerepjáték és a játék olyan oktatási módszerek, amelyekben a tanulók tapasztalati tanulás révén fogalmakat, eseményeket, jelenségeket sajátítanak el, tevékenységeket gyakorolnak be.
13, házi feladat
A házi feladat a tanulók önálló, a tanítási órák között végzett tevékenységén alapuló oktatási módszer. A pedagógus szerepe a házi feladat kijelölésére, a tanulóknak a házi feladat megoldására való felkészítésére és a házi feladatok értékelésére korlátozódik.

Nevelési – oktatási módszer: Forrás: Bártfai Judit

1,tanári/tanulói előadás,
2,magyarázat, elbeszélés,
3,tanári/tanulói kiselőadás,
4,megbeszélés,
5,vita,
6,tevékenykedtetés
7,munkáltatás,
8,szemléltetés,
9,projektmódszer,
10,tanulási szerződés,
11,kooperatív tanulás,
11,játék,
12,szimuláció,
13,szerepjáték,
14,drámajáték,
15,tanulmányi séta és kirándulás, stb.

Oktatás szervezési módjai vagy munkaformái Forrás:Ppte btk


1,A frontális munka
olyan szervezési mód, amelyben az együtt tanuló/tanított gyerekek, ifjak tanulási tevékenysége párhuzamosan, egy időben, gyakran azonos ütemben folyik a közös oktatási célok érdekében.
2,Az egyéni munka:
az egyes gyerekek önállóan megoldandó egyéni feladatokat kapnak. Öt változata: egyedül végzett munka, rétegmunka, teljesen vagy részben egyénre szabott munka, individualizált munka.

3,A párban folyó tanulás:
lényege, hogy két tanuló működik együtt valamely tanulmányi feladat megoldása érdekében. Változatai: páros munka és a tanulópár.

4,A csoportmunka:
3-6 fő közös munkában old meg kapott vagy vállalt feladatokat. A csoport tagjai között pozitív hatású kölcsönös függési, felelősségi és ellenőrzési viszonyok jönnek létre és a tanulók kommunikatív és kooperatív készségeit is fejleszti.

5, Kooperatív oktatási módszer
A tanulók (4-6 fős) kis csoportokban végzett tevékenységén alapul. Az ismeretek és az intellektuális képességek fejlesztésén túl kiemelt jelentősége van a negyedik oktatási stratégia céljaiként említett szociális készségek, együttműködési képességek kialakításában. Lényege: a csoportmunka keretében a tanulók együttes munkát végeznek, s ugyanúgy felelősek egymás tanulási eredményeiért, mint a sajátjukért. Négy elterjedt változata: közös munka végén egyéni beszámolók, közös munka végén egyéni vetélkedők, mozaiktanulás (elosztott tananyag közös feldolgozása) és csoportkutatás (részfeladatok közös feldolgozása).

Didaktikai feladatok (funkciók) I. (Forrás:Nagy Sándor)


A tanítás-tanulás összefüggő folyamatának egységes lépései, amelyek hol önállóan, hol komplex módon jelentkeznek. Bármelyik didaktikai feladat elhanyagolása a tanulás eredményességét veszélyezteti. Didaktikai feladatok az oktatás folyamatában:
1. a figyelem felkeltése,
2. a tanuló informálása a célról,
3. előismeretek felidézése,
4. az új ismeretek nyújtása,
5. a tények, jelenségek sokoldalú elemzése,
6. fogalomalkotás, következtetés absztrakciók,
7. rendszerezés és rögzítés,
8. alkalmazás,
9. ellenőrzés és értékelés.
Didaktikai feladatok II.  (Forrás:OFI)
1,bevezetés a témába,
2,ráhangolás,
3,motiválás,
4,ismeretbővítés,
5,gyakorlás,
6, összefoglalás,
7,rendszerezés,
8,ismétlés,
9,házi feladat előkészítése,
10,házi feladat kijelölése,
11,ellenőrzés,
12,értékelés

 

Didaktikai feladat Forrás: Bártfai Judit

1,témakör bevezetése
2,ismeretközlés,
3,ismeretbővítés,
4,gyakorlás,
5,ismétlés,
6,rendszerezés,
7,összefoglalás,
8,ellenőrzés,
9,értékelés, stb.

A fejlesztés megvalósításának eszközei: Forrás: Bártfai Judit

1,nyomtatott taneszközök (tankönyv, munkafüzet, feladatlap, kézikönyv, tabló),
2,demonstrációs és szemléltető eszközök (kísérleti eszközök, tárgyak, sportszerek),

Érzékelés, észlelés

  • vizuális
  • auditív
  • téri

Képzelet
Figyelem

  • vizuális
  • auditív
  • vizuális
  • figyelem-koncentráció
  • figyelem-tartósság

Emlékezet

  • vizuális
  • auditív
  • bevésés
  • megőrzés (rövid, tartós, állandó)
  • felidézés (gyorsaság, pontosság)

Gondolkodási műveletek

  • analízis
  • szintézis
  • absztrahálás
  • összehasonlítás
  • összefüggés felfogása
  • kiegészítés
  • általánosítás
  • konkretizálás
  • rendezés
  • analógia

Grafomotoros képességek
Gondolkodási képességek
Irányított gondolkodási képességek

  • eladatmegoldó: logikai-algoritmikus képességek
  • ítéletalkotás
  • következtetés
  • fogalomalkotás
  • problémamegoldó: heurisztikus-kreatív képességek
  • elemi képességek
  • távoli asszociáció
  • eredetiség
  • gazdaságosság és könnyedség
  • rugalmasság
  • összetett képességek
  • megértés
  • értékelés – bírálat
  • választás – döntés

Nem irányított (asszociatív) gondolkodási képességek

Kommunikációs képességek
nyelvi-kommunikációs képességek

  • beszédképességek

reproduktív (felolvasás)
félreproduktív (szakszövegalkotása)
spontán (produktív) beszédképességek (kapcsolatfelvétel, -zárás, szándéknyilvánítás, véleményalkotás)

  • beszédértés-képességek (kapcsolatfelvétel viszonzása, szándék, vélemény kinyilvánítása)
  • írásképességek

reproduktív írás (másolás, diktálás utáni írás)
fél reproduktív írás (nyomtatvány, táblázat kitöltése, jegyzetelés)
akaratlagos írás

  •  olvasási képességek

     gyorsolvasási technikák megtanulása és alkalmazása (lényegkiemelés,
adatkeresés)

  • nyelvi normatív és korrekciós képességek

helyes ejtés
helyesírás

nem nyelvi kommunikációs képességek

  • térközszabályozás
  • testtartás
  • gesztikuláció
  • mimika
  • tekintet


Szociális képességek

  • szociális észlelés (szerepészlelés, nonverbális közlések felfogása)
  • szociális alkalmazkodás
  • viselkedés kortárs csoportban
  • kooperáció
  • vezetés
  • figyelmesség és illemtudó viselkedés
  • fegyelmezettség
  • egymás segítése
  • konfliktusok elemzése

Tanulási – önszabályozási képességek

  • önirányítás
  • önellenőrzés
  • tanulási önismeret
  • önálló tanulás (tanulástervezés, -szervezés)
  • irányított tanulás (együttműködés a pedagógussal, társakkal)


A gondolkodás fejlődéslélektani szintjeit:

  • szenzomotoros szakasz 0–2 év
  • művelet előtti szakasz 2–7 év
  • konkrét műveleti gondolkodás 7–12 év
  • formális műveleti gondolkodás 12–


A megismerési folyamat szintjei:

  • tárgyi – cselekvéses
  • képi – rajzos (szemléleti szint)
  • verbális

Nincs találat

A keresett oldal nem található. Próbálja meg finomítani a keresést vagy használja a fenti navigációt, hogy megtalálja a bejegyzést.

Pin It on Pinterest

Share This