Rövid összefoglalás: Tanítási óra menete és didaktikai alapelvek

A tanítási óra menete

A tanítási órákat sokféle módon szervezhetjük, lehetnek bár egy nagyobb egység részei, mégis, érdemes őket önálló egységként kezelni. Érdemes ezen lista lapján felépíteni az órák szerkezetét. Bármi legyen is a téma, az órák kézben tarthatók, dinamikusak, mégis megnyugtatóan szervezettek a diákok számára.

1. A figyelem felkeltése, a tanulás motivációjának biztosítása
2. A tanulók informálása az óra céljáról
3. A tanulók – a témával kapcsolatos – előzetes ismereteinek ellenőrzése, felidéztetése
4. Az új ismeretek prezentálása (induktív, deduktív, vagy problémamegoldó ismeretfeldolgozás)
5. Az új ismeretek elemzése (analízis: amikor az adott tényeket, jelenségeket, folyamatokat részekre bontjuk és a lényeges összefüggéseket megállapítjuk; szintézis: az eredmények egyesítése és általánosítása)
6. Fogalomalkotás, következtetés (szabály) megszövegezése (absztrakcióval és általánosítással)
7. Rendszerezés és rögzítés (a rendszerezés lehet: elsődleges, parciális, átfogó, komplex; a rögzítés bevált módja az ismétlés, lehet elsődleges, folyamatos; általában a rendszerezés és rögzítés összekapcsolódik)
8. A tanultak alkalmazása és a visszacsatolás (az újonnan megszerzett ismeretek felhasználása, feladat- és problémamegoldása gyakorlás formájában, majd sor kerülhet az alkotók produktív alkalmazására)
9. A tanulói teljesítmény ellenőrzése és értékelése

A tanítási óra szerkezetét meghatározó tényezők

Elméletben, amelyre az oktatók jó érzékkel önmaguktól is ráérezhetnek a tanítási órákat a tényezők befolyásolják:

• A didaktikai feladatok (részletesen később)

• A tantárgy és a tananyag sajátosságai (bonyolult vagy könnyebb, verbális vagy gyakorlatias jellegű)

• A tanulók életkori sajátosságai, értelmi képességeik fejlettsége (pl. kicsiknél az előadás jellegű ismeretközlést minimális szintre kell tenni, hisz koncentráló képességük még kisebb)

• A munkaformák (frontális-csoportos-páros-egyéni munka)

• Az oktatási módszerek (a tanár által választott és alkalmazott módszer meghatározó az óra szerkezetében, figyelembe kell venni: – a tanulási törvényeket, – az osztály fejlettségét, – összetételét, – a tananyag jellegét, – a tanár lehetőségeit, – a didaktikai alapelveket

Didaktikai alapelvek

Megérkeztünk a didaktikához, amely oktatás elméletet jelent. Értlemezhető még   tanulás útján elérhető személyiségfejlődéssel. Foglalkozik az oktatás céljával, tartalmával, folyamatával, módszereivel, szervezeti formáival és eszközeivel, s természetesen az eredményesség mérésével, az értékeléssel is.

Tudományosság: a tananyag tükrözze az adott szaktudomány eredményeit
Motiválás: a tanulási kedv felébresztése
Aktivizálás: ped-i tevékenység melynek célja a tanulók belső aktivitásának kialakítása(figyelemkoncentráció, gondolkodási intenzitás, emlékezeti élénkség stb.)
Érthetőség: a tananyag tanulhatóvá tétele
Fokozatosság: az előzetes ismeretekre építve
Rendszeresség: a tananyag áttekinthető, logikus felépítése és optimális adagolása
Szemléletesség: a valóság ábrázolásának modellezése, annak alkalmazása; egyben a tanulói megfigyelés pedagógiai irányítása
Tartósság: az elsajátított ismeretek jártasságok, készségek beépítése a tanulók személyiségébe
Differenciálás: egyénre szabás
Visszacsatolás: figyeljünk arra, hogy a tanulók saját előrehaladásukról tájékoztatva legyenek
Megerősítés: akár pozitív, akár negatív megerősítés

A didaktikai feladatok és az óratípusok összefüggése

Didaktikai feladatok Átfogó, komplex didaktikai feladatok (ez a leggyakoribb):

• a.) új ismeret feldolgozása
• b.) alkalmazás

Esetenként önállóan megjelenő didaktikai feladatok:

• a.) ismétlő rendszerezés
• b.) ellenőrző értékelés

Az oktatási folyamat időnként önálló didaktikai feladattá váló mozzanata: a motiválás

A didaktikai feladatok jellemzői az egyidejűség és az egymásutániság. Bár az oktatás törvényszerűségei által meghatározott rendben követik egymást, de váltakoznak is és átszövődnek.
Motiválás –> Új ismeret feldolgozás –> Alkalmazás –> Új ismeret feldolgozás –> Alkalmazás –> Ismétlő rendszerezés –> Ellenőrző értékelés

Megismerkednél az óratervező programjainkkal? Ide kattintva megismerheted az A és B változatban tervező programjainkat, amelyek az itt felsorolt fogalmakat is tartalmazzák

Óratípusok

Új ismeret feldolgozása                                                                                 Új ismereteket feldolgozó óra
A feldolgozott ismeretek alkalmazása                                                        Alkalmazó (gyakorló) óra
Ismétlő rendszerezés                                                                                    Rendszerező óra
Ellenőrző értékelés                                                                                        Ellenőrző (témazáró) óra

Az óratípus mindig a didaktikai fő feladattól függ. Az óratípusokon belül sokféle óravariáns rejlik. A legtöbb esetben egy-egy órán több didaktikai feladat megoldására is lehetőség nyílik. Az óratípust az határozza meg, hogy az adott órán melyik a legfontosabb didaktikai feladat.

A tanítási órák főbb típusain belül további órafajtát tervezhetünk

Új ismeretet feldolgozó órák

• frontális munkával vezetett óra
• csoportmunkában végzett ismeretfeldolgozás
• programozott oktatás (számítógép, oktatógép, programozott tankönyvű
• új ismeret feldolgozása egyéni munkával (munkafüzet, feladatlap)
• új ismeretek szerzése TV-adás, video, film segítségével

Alkalmazó (feladatmegoldó) órák

• készségfejlesztő óra
• gyakorló óra
• munkáltató óra
• laboratóriumi óra
• tanműhelyi óra

Új ismeretet feldolgozó és rendszerező órák

• összefoglaló óra
• múzeumi, könyvtári óra
• üzemlátogatás (szakképzésben)
• tájegység-látogatás

Ellenőrző (értékelő) órák

• témazáró ellenőrző óra (értékeléssel)
• értékelő óra (félévek végén)

Még ezek is érdekelhetnek

Ha hasznosnak találod  a bejegyzéseket a további tartalmakért kövess minket a facebookon!