Alapfogalmak
Az oktatási-nevelési fogalmakban nincs egységes álláspont. Ezért segítségül több szerző, többféle szempontrendszerét soroljuk fel. Érdemes ezeket a szempontokat áttekinteni. Így látni fogjuk, hogy közel hasonló rendszerezésről van szó.
Oktatási módszerek
(Összeállította: Lada László) forrás: ofi.hu
1, Az előadás
Az előadás olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely egy-egy téma logikus, részletes, viszonylag hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál. Általában magába ötvözi az elbeszélés és a magyarázat elemeit.
2, A magyarázat
A magyarázat olyan monologikus tanári módszer, amellyel törvényszerű öszszefüggések, szabályok, tételek, fogalmak megértését segítjük elő.
Terjedelme, időtartalma az előadásénál rövidebb, témájától és főként a tanulók életkorától függően 5–10, illetve 20–25 perc között változik.
3, Az elbeszélés
Az elbeszélés (leírás) olyan monologikus, szóbeli közlési módszer, amely egy-egy jelenség, esemény, folyamat, személy, tárgy érzékletes, szemléletes bemutatására szolgál.
4, A tanulói kiselőadás
A tanulói kiselőadás olyan monologikus szóbeli közlési módszernek tekinthető, amelyben az összefüggő közlés nem a tanártól, hanem a tanulótól származik.
5, A megbeszélés
A megbeszélés (beszélgetés) dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek során a tanulók a pedagógus kérdéseire válaszolva dolgozzák fel a tananyagot.
6,Strukturálás
A megbeszélés témájának megfelelő strukturálása, menetének irányítása a magyarázat eredményességének lényeges előfeltétele. Magában foglalja:
7, Kérdezés
A kérdezés a megbeszélés leglényegesebb eleme, de szinte minden oktatási módszerben, alkalmanként még a magyarázat, elbeszélés, előadás módszereiben is helye van. A kérdéseket sok szempont szerint lehet csoportosítani.
A visszacsatolás, a tanulók tevékenységének értékelése
A visszacsatolás a tanítási-tanulási folyamatnak pszichológiai kutatások által igazolt, szinte minden oktatási módszerben megjelenő eljárása. Visszacsatolásra mind a pedagógusnak, mind pedig a tanulónak szüksége van. Az alábbiakban a tanulók számára nyújtandó visszacsatolás formáit vizsgáljuk.
8, Vita
A vita dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek az ismeretek elsajátításán túl célja a gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése. A vitában a tanulók viszonylag nagyfokú önállóságot élveznek, a pedagógus a háttérből irányítja a vita menetét.
9, Szemléltetés
A szemléltetés (demonstráció, illusztráció) olyan szemléletes oktatási módszer, amelynek során a tanulmányozandó tárgyak, jelenségek, folyamatok észlelése, elemzése történik.
10, A projektmódszer
A projektmódszer a tanulók érdeklődésére, a tanárok és a diákok közös tevékenységére építő módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg.
11, A kooperatív oktatási módszerek
A kooperatív oktatási módszer a tanulók (4-6 fős) kis csoportokban végzett tevékenységén alapul. Az ismeretek és az intellektuális készségek fejlesztésén túl kiemelt jelentősége van a szociális készségek, együttműködési képességek kialakításában.
12, A szimuláció, a szerepjáték és a játék
A szimuláció, a szerepjáték és a játék olyan oktatási módszerek, amelyekben a tanulók tapasztalati tanulás révén fogalmakat, eseményeket, jelenségeket sajátítanak el, tevékenységeket gyakorolnak be.
13, házi feladat
A házi feladat a tanulók önálló, a tanítási órák között végzett tevékenységén alapuló oktatási módszer. A pedagógus szerepe a házi feladat kijelölésére, a tanulóknak a házi feladat megoldására való felkészítésére és a házi feladatok értékelésére korlátozódik.
Nevelési – oktatási módszer:
Forrás: Bártfai Judit
1,tanári/tanulói előadás,
2,magyarázat, elbeszélés,
3,tanári/tanulói kiselőadás,
4,megbeszélés,
5,vita,
6,tevékenykedtetés
7,munkáltatás,
8,szemléltetés,
9,projektmódszer,
10,tanulási szerződés,
11,kooperatív tanulás,
11,játék,
12,szimuláció,
13,szerepjáték,
14,drámajáték,
15tanulmányi séta és kirándulás, stb.
1,A frontális munka:
olyan szervezési mód, amelyben az együtt tanuló/tanított gyerekek, ifjak tanulási tevékenysége párhuzamosan, egy időben, gyakran azonos ütemben folyik a közös oktatási célok érdekében.2,Az egyéni munka:
az egyes gyerekek önállóan megoldandó egyéni feladatokat kapnak. Öt változata: egyedül végzett munka, rétegmunka, teljesen vagy részben egyénre szabott munka, individualizált munka.3,A párban folyó tanulás:
lényege, hogy két tanuló működik együtt valamely tanulmányi feladat megoldása érdekében. Változatai: páros munka és a tanulópár.4,A csoportmunka:
3-6 fő közös munkában old meg kapott vagy vállalt feladatokat. A csoport tagjai között pozitív hatású kölcsönös függési, felelősségi és ellenőrzési viszonyok jönnek létre és a tanulók kommunikatív és kooperatív készségeit is fejleszti.5, Kooperatív oktatási módszer
A tanulók (4-6 fős) kis csoportokban végzett tevékenységén alapul. Az ismeretek és az intellektuális képességek fejlesztésén túl kiemelt jelentősége van a negyedik oktatási stratégia céljaiként említett szociális készségek, együttműködési képességek kialakításában. Lényege: a csoportmunka keretében a tanulók együttes munkát végeznek, s ugyanúgy felelősek egymás tanulási eredményeiért, mint a sajátjukért. Négy elterjedt változata: közös munka végén egyéni beszámolók, közös munka végén egyéni vetélkedők, mozaiktanulás (elosztott tananyag közös feldolgozása) és csoportkutatás (részfeladatok közös feldolgozása).
A tanítás-tanulás összefüggő folyamatának egységes lépései, amelyek hol önállóan, hol komplex módon jelentkeznek. Bármelyik didaktikai feladat elhanyagolása a tanulás eredményességét veszélyezteti. Didaktikai feladatok az oktatás folyamatában:
1. a figyelem felkeltése,
2. a tanuló informálása a célról,
3. előismeretek felidézése,
4. az új ismeretek nyújtása,
5. a tények, jelenségek sokoldalú elemzése,
6. fogalomalkotás, következtetés absztrakciók,
7. rendszerezés és rögzítés,
8. alkalmazás,
9. ellenőrzés és értékelés.
Didaktikai feladatok II.
2,ráhangolás,
3,motiválás,
4,ismeretbővítés,
5,gyakorlás,
6, összefoglalás,
7,rendszerezés,
8,ismétlés,
9,házi feladat előkészítése,
10,házi feladat kijelölése,
11,ellenőrzés,
12,értékelésDidaktikai feladat: III. (Forrás:Bártfai Judit)
1,témakör bevezetése
2,ismeretközlés,
3,ismeretbővítés,
4,gyakorlás,
5,ismétlés,
6,rendszerezés,
7,összefoglalás,
8,ellenőrzés,
9,értékelés, stb.
A fejlesztés megvalósításának eszközei:
2,demonstrációs és szemléltető eszközök (kísérleti eszközök, tárgyak, sportszerek),
Érzékelés, észlelés
- vizuális
- auditív
- téri
Képzelet
Figyelem
- vizuális
- auditív
- vizuális
- figyelem-koncentráció
- figyelem-tartósság
Emlékezet
- vizuális
- auditív
- bevésés
- megőrzés (rövid, tartós, állandó)
- felidézés (gyorsaság, pontosság)
Gondolkodási műveletek
- analízis
- szintézis
- absztrahálás
- összehasonlítás
- összefüggés felfogása
- kiegészítés
- általánosítás
- konkretizálás
- rendezés
- analógia
Grafomotoros képességek
Gondolkodási képességek
Irányított gondolkodási képességek
- eladatmegoldó: logikai-algoritmikus képességek
- ítéletalkotás
- következtetés
- fogalomalkotás
- problémamegoldó: heurisztikus-kreatív képességek
- elemi képességek
- távoli asszociáció
- eredetiség
- gazdaságosság és könnyedség
- rugalmasság
- összetett képességek
- megértés
- értékelés – bírálat
- választás – döntés
Nem irányított (asszociatív) gondolkodási képességek
Kommunikációs képességek
nyelvi-kommunikációs képességek
- beszédképességek
reproduktív (felolvasás)
félreproduktív (szakszövegalkotása)
spontán (produktív) beszédképességek (kapcsolatfelvétel, -zárás, szándéknyilvánítás, véleményalkotás)
- beszédértés-képességek (kapcsolatfelvétel viszonzása, szándék, vélemény kinyilvánítása)
- írásképességek
reproduktív írás (másolás, diktálás utáni írás)
fél reproduktív írás (nyomtatvány, táblázat kitöltése, jegyzetelés)
akaratlagos írás
- olvasási képességek
gyorsolvasási technikák megtanulása és alkalmazása (lényegkiemelés,
adatkeresés)
- nyelvi normatív és korrekciós képességek
helyes ejtés
helyesírás
nem nyelvi kommunikációs képességek
- térközszabályozás
- testtartás
- gesztikuláció
- mimika
- tekintet
Szociális képességek
- szociális észlelés (szerepészlelés, nonverbális közlések felfogása)
- szociális alkalmazkodás
- viselkedés kortárs csoportban
- kooperáció
- vezetés
- figyelmesség és illemtudó viselkedés
- fegyelmezettség
- egymás segítése
- konfliktusok elemzése
Tanulási – önszabályozási képességek
- önirányítás
- önellenőrzés
- tanulási önismeret
- önálló tanulás (tanulástervezés, -szervezés)
- irányított tanulás (együttműködés a pedagógussal, társakkal)
A gondolkodás fejlődéslélektani szintjeit:
- szenzomotoros szakasz 0–2 év
- művelet előtti szakasz 2–7 év
- konkrét műveleti gondolkodás 7–12 év
- formális műveleti gondolkodás 12–
A megismerési folyamat szintjei:
- tárgyi – cselekvéses
- képi – rajzos (szemléleti szint)
- verbális