Az egyéni fejlesztési terv a gyermek meglévő képességein és lehetőségein alapuló,egész személyiségére ható tanulási és tanítási folyamat tervezésének dokumentációja.

Az egyéni fejlesztési terv általános felépítése 

Egyéni fejlesztési tervek, a speciális foglalkozást igényló gyerekekről készülnek. Az útmutatók a  Sni, Btmn, HHH, vagy tehetséges tanulóknak ajánlják vagy írják elő, egyéni fejlesztési terv készítését. Az Ő fejlődésüket, fejlesztésüket külön dokumentumban is nyomon követhetővé tesszük. Az útmutatók (itt lehet megnézni az útmutatók listáját) megadják, hogy mit tartalmazzon egy egyéni fejlesztési terv.

A gyermek neve, évfolyama vagy csoportja

A sajátos nevelési igény típusa – súlyossági foka

Anamnesztikus adatok

Szakértői bizottság szakvéleményében foglalt státusz, diagnózis, fejlesztési javaslatok

A gyógypedagógus saját megfigyelésein, felmérésein alapuló státusz, egyéb

szakemberek megfigyelésein, felmérésein alapuló vélemény összegzése

A fejlesztés célkitűzései (elsődleges, általános, részletezett)

A fejlesztés területei (ezen belül területenként: cél meghatározása, feladatokra bontás,

alkalmazott módszerek, eljárások és eszközök)

A fejlesztés értékelésének szempontjai, a visszacsatolás módja

A hatások és változások megállapításának módja, gyakorisága, dokumentálása, az

értékelés eredményeinek hasznosítása a motivációban, további fejlesztésben

A fejlesztés megvalósulásának keretei gyakorisága, időtartama

A foglalkozásokon alkalmazott módszerek, eszközök, eljárások

Kiegészítő egyéb szolgáltatások jelzése (pl. logopédia, gyógytestnevelés, mozgásterápia stb.) gyakoriság, az ellátás formája

Mik a tapasztalatok az egyéni fejlesztési terv bevezetés után:

 

  1. A közös cél érdekében jobban összehangolja a szülő és a gyermek, a gyógypedagógus és a pedagógus, és a tanulót.
  2. A tanuló saját fejlődésére koncentrál ezáltal motiváltabbá együttműködőbbé válik.
  3. A kimeneti elvárások között megjelenik az érdeklődés, a kíváncsiság, az egyszerű szabályok elsajátítása, az én-tudat, az önbizalom és a pozitív énkép erősödése, a környezet védelme, a rendszeretet, az alapvető téri és időbeli relációk alkalmazása, a megfigyelőképesség, a szóbeli kifejezőképesség, a szókincs, az együttműködés készségei, az öröm, a választási és döntési képesség fejlődése.
  4.  Az SNI gyerekek legoptimálisabban a velük foglalkozó szakemberek – tanító pedagógusok, utazó gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, gyermekorvos, esetleg családvédelmi felelős – összehangolt csoportmunkájával fejleszthetők. A különböző nézőpontok összehasonlíthatók, tudatosíthatók.
  5. A fejlesztés irányát és időtartamát mindig az együttnevelő team határozza meg, méghozzá a lehető legoptimálisabban.

 

 

 

Ezek is érdekelhetnek

Utolsó 1 perc a tanítási órán

Utolsó 1 perc a tanítási órán

TANTÁRGY: bármely       IDŐ: 1 perc perc   KOROSZTÁLY: 6-18     MUNKAFORMA: csoport, plénum      ESZKÖZÖK: nem szükséges ELŐKÉSZÍTÉS:nem  szükséges  MIRE JÓ MÉG: motiváció, óra tudatos lezárása, önreflexió A tanítási órák tudatos lezárása, megkoronázza a tanítás órát....

Pin It on Pinterest

Share This