Mozgással a tanulásért- agytorna kis osztálytermekre szabva

Agytornázzunk az oviban suliban

A gyerekkineziológia, egy olyan tudományág, amely a tanulást egészen új perspektívából, a test és a szellem egységes működéseként láttatja. A test és az agy kommunikációját és az agy működését kutatja. Azt a képességünket, hogy tanulni tudunk, döntően két tényező befolyásolja. Az egyik a negatív stressz, amely blokkolja a gondolkodást és megakadályozza, hogy nyitottak legyünk az új tapasztalatokra. A másik tényező a mozgás: amely nemcsak a stresszt oldja, de az agyra is hat, mivel ott található a központja. Amikor mozgunk, egyúttal előkészítjük agyunkban a gondolkodás csatornáit. Más szóval a testi mozgás elősegíti a szellemi mozgékonyságot. Agyunk irányítja a testünket, meghatározza, hogyan mozgunk, mit gondolunk vagy érzünk – vagyis, hogy kik vagyunk. A mozgás és a tanulás szorosan összetartozik. Az agy fejlődéséhez és a későbbi tanuláshoz szükséges idegpálya-elágazások már az újszülöttek szervezetében is megtalálhatók. Az agy bizonyos tekintetben az izmokhoz hasonlítható: hatalmas lehetőségek rejlenek benne, amelyeket csak a rendszeres edzés, mozgás tud kibontakoztatni.

Azok a gyerekek, felnőttek akik sokat mozognak, természetes módon felvérteződnek a tanulási zavarok ellen. Ha egy gyerek túl keveset mozog, később tanulási problémái lehetnek. Amennyiben nem ismétel meg rendszeresen bizonyos gyakorlatsorokat, akkor fennáll a veszélye, hogy agyában az idegpályák hálózata csak hiányosan alakul ki. A sok mozgás az agy tápanyaga, és oxigénellátását is javítja, ami szintén serkenti az agy működését. A gyerekek fejlődése során mindig hagyjunk nekik elegendő időt, hogy az egyes mozdulatokat és mozdulatsorokat begyakorolhassák. Nagyon fontos, hogy egyensúlyozzon, ugráljon, hintázzon, billegjen, szaladgáljon, forogjon, hemperegjen a gyerek, hiszen ilyenkor önkéntelenül épp azokat a mozdulatokat végzi, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az agy fejlődéséhez.

A gyermekkorban begyakorolt, kifejlesztett mozgáskészség kihat a felnőtt korra is. Az egyes mozgásmodellek különböző helyzetekben előhívhatóak. A begyakorolt mozgásminták révén az idegrendszer úgynevezett sablonokat épít ki a megfelelő izom működéséhez, ez jelenti a beidegződést, mely később bármikor előhívható. A mozgás fejlődése elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és a szociális fejlődést.
A mozgásnak nagy szerepe van a következő részképességek fejlődésében:
– alaklátás
– formaészlelés
– térészlelés
– testséma
– motoros fejlődés
– egyensúlyérzékelés
– kognitív feladatok
– szocializációs folyamatok.