gyerekek pancsolnak a vízben

Az unalom, a passzivitás tanári szempontból jelentős probléma. Rontja az órák hatékonyságát és a tanítás minőségét.

Ha a diákok unatkoznak, nem vesznek részt aktívan az órán, megnehezíti a tanár számára a tananyag átadását és a haladást. Ha a csoporttagok részéről érdektelenség van, az oktató hiába  próbálkozik figyelemfelkeltő módszerekkel. Ha nincs megfelelő odafigyelés érzelmi bevonódás, az oktató hatékonyságot teljes mértékben rontja. Egyes tanulók passzivitása átragadhat a csoport egészére, amely tovább rontja helyzetet.

Az érzelmi bevonódást egy nagyon egyszerű átszervezéssel fokozhatjuk

A tudományos kutatások kimutatták, hogy a tanulói motiváció jelentősen nő, ha az oktatásban a frontális oktatás helyett az interakció alapú módszereket alkalmaznak. Az aktív tanulás, amely során a diákok egymással és a tanárral is kommunikálnak, jobban fenntartja a figyelmet és érdeklődést, mint a passzív befogadásra épülő tanítás. Egy kutatás, amelyet Ryan és Deci (2000) végeztek az önmeghatározás-elmélet (Self-Determination Theory) keretében, azt mutatta ki, hogy a belső motiváció növekszik, ha a tanulók autonómiát és kapcsolatokat élnek meg a tanulás során, aminek az interakció gazdag közege kedvez. Az interperszonális kapcsolatok, különösen a csoportmunkában, támogatják a kompetencia érzését és növelik az elköteleződést a tananyag iránt .

Az aktív, szociális tanulás tehát nem csupán fokozza a motivációt, hanem mélyebb megértést és tartósabb tudást is eredményez, mivel a diákok érzelmileg és kognitívan is erősebben kötődnek a tanulási folyamathoz.

A tanulói bevonódás fokozása érdekében a szociális interakción alapuló óraszervezés hatékonyabb, mint a hagyományos, frontális osztálymunka.

1. Aktív tanulás és együttműködés

A szociális interakcióra épülő módszerek – például a csoportmunka, a páros feladatok vagy a közös problémamegoldás – lehetőséget adnak a diákoknak, hogy aktívan vegyenek részt a tanulási folyamatban. Ezáltal nem csak passzív információfogadók lesznek, hanem aktív résztvevők, akik kérdeznek, válaszolnak és egymástól is tanulnak. Az aktív tanulás növeli a motivációt és az elköteleződést, mivel a diákok saját maguk fedezhetik fel a tudást, nem csak passzívan hallgatják azt.

2. Kommunikáció és kritikai gondolkodás fejlesztése

Az interakcióra épülő óraszervezés fejleszti a diákok kommunikációs készségeit, hiszen folyamatosan ki kell fejezniük gondolataikat, érvelniük kell, és meghallgatniuk másokat. Ez különösen fontos a kritikai gondolkodás és a problémamegoldó készségek fejlesztése szempontjából, hiszen a diákoknak vitákat kell folytatniuk, és különböző szempontok alapján kell döntéseket hozniuk. A szociális interakció során megtanulják, hogyan reagáljanak mások nézőpontjaira, ami növeli a tanulás mélységét és a tartalom megértését.

3. Nagyobb érzelmi bevonódás

Az együttműködésen alapuló tanulásban a diákok jobban bevonódnak érzelmileg is, mert közösségi élményt élnek át. A csoportmunkában vagy a páros tevékenységekben a diákok felelősséget éreznek nemcsak saját munkájukért, hanem társaik sikeréért is. Ez az érzelmi kötődés és felelősségvállalás erősíti az elkötelezettséget és a tanulás iránti motivációt, hiszen a tanulás nem csak egyéni, hanem közösségi élménnyé is válik.

4. Egyéni igények és képességek figyelembevétele

A szociális interakciót előtérbe helyező óraszervezés lehetővé teszi a differenciálást, azaz a tanár könnyebben figyelembe veheti a diákok eltérő tanulási igényeit és képességeit. A csoportos munkában különböző szintű diákok együtt dolgozhatnak, segíthetnek egymásnak, ami elősegíti a kooperatív tanulást. Ez különösen hasznos lehet a gyengébb diákok számára, akik a társaiktól tanulhatnak, míg a jobb képességű tanulók elmélyíthetik tudásukat azáltal, hogy magyaráznak és vezetnek.

5. Nagyobb autonómia és felelősségvállalás

Amikor a diákok csoportokban vagy párokban dolgoznak, gyakran nagyobb felelősséggel és autonómiával rendelkeznek a feladatok elvégzésében. A szociális interakcióra épülő órák lehetőséget adnak a diákoknak arra, hogy maguk alakítsák a tanulás ütemét, hozzanak döntéseket a munka megszervezéséről, ami fejleszti a döntéshozatali és időgazdálkodási készségeiket. Ez a fajta autonómia növeli az érdeklődést és a tanulás iránti belső motivációt.

6. Többféle tanulási stílus támogatása

A szociális interakcióra épülő módszerek jobban képesek alkalmazkodni a különböző tanulási stílusokhoz. Vizuális, auditív, kinesztetikus vagy akár interperszonális tanulók egyaránt találhatnak olyan feladatokat, amelyek támogatják az egyéni tanulási stratégiáikat. Az ilyen differenciált tanulási környezet hozzájárul a sikeresebb és tartósabb tudás megszerzéséhez, mert minden diák a saját tempójában és stílusában tud tanulni.

Ha hasznosnak találod  a bejegyzéseket a további tartalmakért kövess minket a facebookon!

Ezek is érdekelhetnek