Pedagógiai alapfogalmak-ennél tömörebben már nem lehet összefoglalni

ALAPFOGALMAK

Oktatási módszerek
(Összeállította: Lada László) forrás: ofi.hu

1, Az előadás
Az előadás olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely egy-egy téma logikus, részletes, viszonylag hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál. Általában magába ötvözi az elbeszélés és a magyarázat elemeit.
2, A magyarázat
A magyarázat olyan monologikus tanári módszer, amellyel törvényszerű öszszefüggések, szabályok, tételek, fogalmak megértését segítjük elő.
Terjedelme, időtartalma az előadásénál rövidebb, témájától és főként a tanulók életkorától függően 5–10, illetve 20–25 perc között változik.
3, Az elbeszélés
Az elbeszélés (leírás) olyan monologikus, szóbeli közlési módszer, amely egy-egy jelenség, esemény, folyamat, személy, tárgy érzékletes, szemléletes bemutatására szolgál.
4, A tanulói kiselőadás
A tanulói kiselőadás olyan monologikus szóbeli közlési módszernek tekinthető, amelyben az összefüggő közlés nem a tanártól, hanem a tanulótól származik.
5, A megbeszélés
A megbeszélés (beszélgetés) dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek során a tanulók a pedagógus kérdéseire válaszolva dolgozzák fel a tananyagot.
6,Strukturálás
A megbeszélés témájának megfelelő strukturálása, menetének irányítása a magyarázat eredményességének lényeges előfeltétele. Magában foglalja:
7, Kérdezés
A kérdezés a megbeszélés leglényegesebb eleme, de szinte minden oktatási módszerben, alkalmanként még a magyarázat, elbeszélés, előadás módszereiben is helye van. A kérdéseket sok szempont szerint lehet csoportosítani.
A visszacsatolás, a tanulók tevékenységének értékelése
A visszacsatolás a tanítási-tanulási folyamatnak pszichológiai kutatások által igazolt, szinte minden oktatási módszerben megjelenő eljárása. Visszacsatolásra mind a pedagógusnak, mind pedig a tanulónak szüksége van. Az alábbiakban a tanulók számára nyújtandó visszacsatolás formáit vizsgáljuk.
8, Vita
A vita dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek az ismeretek elsajátításán túl célja a gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése. A vitában a tanulók viszonylag nagyfokú önállóságot élveznek, a pedagógus a háttérből irányítja a vita menetét.
9, Szemléltetés
A szemléltetés (demonstráció, illusztráció) olyan szemléletes oktatási módszer, amelynek során a tanulmányozandó tárgyak, jelenségek, folyamatok észlelése, elemzése történik.
10, A projektmódszer
A projektmódszer a tanulók érdeklődésére, a tanárok és a diákok közös tevékenységére építő módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg.
11, A kooperatív oktatási módszerek
A kooperatív oktatási módszer a tanulók (4-6 fős) kis csoportokban végzett tevékenységén alapul. Az ismeretek és az intellektuális készségek fejlesztésén túl kiemelt jelentősége van a szociális készségek, együttműködési képességek kialakításában.
12, A szimuláció, a szerepjáték és a játék
A szimuláció, a szerepjáték és a játék olyan oktatási módszerek, amelyekben a tanulók tapasztalati tanulás révén fogalmakat, eseményeket, jelenségeket sajátítanak el, tevékenységeket gyakorolnak be.
13, házi feladat
A házi feladat a tanulók önálló, a tanítási órák között végzett tevékenységén alapuló oktatási módszer. A pedagógus szerepe a házi feladat kijelölésére, a tanulóknak a házi feladat megoldására való felkészítésére és a házi feladatok értékelésére korlátozódik.

Az óratervező egyéni fejlesztési terv programok mindne alapfogalamt tartalmaznak, amelyek egy kattintással előhívhatók a megfelelő helyen

Nevelési – oktatási módszer: Forrás: Bártfai Judit

1,tanári/tanulói előadás,
2,magyarázat, elbeszélés,
3,tanári/tanulói kiselőadás,
4,megbeszélés,
5,vita,
6,tevékenykedtetés
7,munkáltatás,
8,szemléltetés,
9,projektmódszer,
10,tanulási szerződés,
11,kooperatív tanulás,
11,játék,
12,szimuláció,
13,szerepjáték,
14,drámajáték,
15,tanulmányi séta és kirándulás, stb.

Oktatás szervezési módjai vagy munkaformái Forrás:Ppte btk

1,A frontális munka: 
olyan szervezési mód, amelyben az együtt tanuló/tanított gyerekek, ifjak tanulási tevékenysége párhuzamosan, egy időben, gyakran azonos ütemben folyik a közös oktatási célok érdekében.2,Az egyéni munka:
az egyes gyerekek önállóan megoldandó egyéni feladatokat kapnak. Öt változata: egyedül végzett munka, rétegmunka, teljesen vagy részben egyénre szabott munka, individualizált munka.

3,A párban folyó tanulás:
lényege, hogy két tanuló működik együtt valamely tanulmányi feladat megoldása érdekében. Változatai: páros munka és a tanulópár.

4,A csoportmunka:
3-6 fő közös munkában old meg kapott vagy vállalt feladatokat. A csoport tagjai között pozitív hatású kölcsönös függési, felelősségi és ellenőrzési viszonyok jönnek létre és a tanulók kommunikatív és kooperatív készségeit is fejleszti.

5, Kooperatív oktatási módszer
A tanulók (4-6 fős) kis csoportokban végzett tevékenységén alapul. Az ismeretek és az intellektuális képességek fejlesztésén túl kiemelt jelentősége van a negyedik oktatási stratégia céljaiként említett szociális készségek, együttműködési képességek kialakításában. Lényege: a csoportmunka keretében a tanulók együttes munkát végeznek, s ugyanúgy felelősek egymás tanulási eredményeiért, mint a sajátjukért. Négy elterjedt változata: közös munka végén egyéni beszámolók, közös munka végén egyéni vetélkedők, mozaiktanulás (elosztott tananyag közös feldolgozása) és csoportkutatás (részfeladatok közös feldolgozása).

Didaktikai feladatok (funkciók) I. (Forrás:Nagy Sándor)

A tanítás-tanulás összefüggő folyamatának egységes lépései, amelyek hol önállóan, hol komplex módon jelentkeznek. Bármelyik didaktikai feladat elhanyagolása a tanulás eredményességét veszélyezteti. Didaktikai feladatok az oktatás folyamatában:
1. a figyelem felkeltése,
2. a tanuló informálása a célról,
3. előismeretek felidézése,
4. az új ismeretek nyújtása,
5. a tények, jelenségek sokoldalú elemzése,
6. fogalomalkotás, következtetés absztrakciók,
7. rendszerezés és rögzítés,
8. alkalmazás,
9. ellenőrzés és értékelés.Didaktikai feladatok II.  (Forrás:OFI)
1,bevezetés a témába,
2,ráhangolás,
3,motiválás,
4,ismeretbővítés,
5,gyakorlás,
6, összefoglalás,
7,rendszerezés,
8,ismétlés,
9,házi feladat előkészítése,
10,házi feladat kijelölése,
11,ellenőrzés,
12,értékelés

Didaktikai feladat Forrás: Bártfai Judit

1,témakör bevezetése
2,ismeretközlés,
3,ismeretbővítés,
4,gyakorlás,
5,ismétlés,
6,rendszerezés,
7,összefoglalás,
8,ellenőrzés,
9,értékelés, stb.

A fejlesztés megvalósításának eszközei: Forrás: Bártfai Judit

1,nyomtatott taneszközök (tankönyv, munkafüzet, feladatlap, kézikönyv, tabló),
2,demonstrációs és szemléltető eszközök (kísérleti eszközök, tárgyak, sportszerek),