Melyek a pedagógiai dokumentumok?

A pedagógusok értékelésekor a tanfelügyelők a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 148. § (2) bekezdésében foglaltak alapján kötelesek áttekinteni az alábbi dokumentumokat, így ezek előkészítésére az ellenőrzött pedagógusoknak előre föl kell készülniük:

a meglátogatott órákra vonatkozó tanmenetek,
a meglátogatott órák óraterve vagy foglalkozásterve,
az egyéb foglalkozások (szakkör, korrepetálás, stb.) tervezési dokumentumai,
a foglalkozások haladási és osztályozó naplója,
a meglátogatott órákon részt vevő tanulók füzete.
Természetesen a tanfelügyeleti ellenőrzésről szóló hivatalos tájékoztatás előtt sem a pedagógus sem az igazgató nem tudja, hogy melyik órát látogatja meg a tanfelügyelet, de a dokumentumokat úgy kell előkészíteni, hogy azok megfeleljenek az elvárásoknak.

Mi az óravázlat mi az óraterv?

Az óravázlat a tanórára való közvetlen felkészülés dokumentuma. Az óra anyaga, időarányai és a feldolgozásra vonatkozó módszertani elképzelések mellett tartalmazhatja még a táblai vázlatot is.

Az óravázlat a kezdő pedagógus számára az óra részletesen kidolgozott forgatókönyvét jelenti. A gyakorló tanár óravázlata viszont az órára való felkészülés rövid, írásos tervdokumentuma. Az óravázlat mint a neve is mutatja csak vázlat. Ha teljes részleteiben leírunk egy órát az már óraterv.

Milyen formai elvárások vannak az óratervvel kapcsolatban?

Az útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez 2 változatban írja elő az óratervek elkészítését. Ezek az „A” és a „B” változat. Az „A” változat tulajdonképpen a „B” változat kibővített változata. Nézzük át ezeket:


Milyen a tudatos pedagógiai tervezés?

A tudatos pedagógiai munka általában azzal kezdődik, hogy a pedagógus megtervezi, szakmai , módszertani, integrációs szempontból az óráját. Ha ezt a tervezési folyamatot a pedagógus egész évben végigviszi, az megjelenik az olyan sokat emlegetett pedagógusi kompetenciákban is.

A szakfelügyelet által ellenőrzött 8 és a minősítési eljárásban ellenőrzött 9 kompetenciából legalább 5-ben a mindennapi óratervezés során alkalmazott módszerekben érhető nyomon a szakmai kompetencia.

FONTOS TEHÁT, HOGY A TERVEZÉSI DOKUMENTUMOK NAPRAKÉSZEK, VÁLTOZATOSAK, JÓL ÁTTEKINTHETŐEK LEGYENEK.

1. Pedagógiai módszertani felkészültség : amely során a pedagógusnak be kell mutatnia, hogy milyen módszereket alkalmaz az órákon és egyéb foglalkozásokon, Alkalmazza-e a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket?
Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában?
Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a tanulócsoporthoz, illetve a tananyaghoz?

2. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése,a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdőgyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség :Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz?
Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)?
Milyen módon differenciál, alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát?
Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal.

4. Pedagógiai folyamatok,tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók
Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomon követhetőség, megvalósíthatóság, realitás? Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás?
A tervezés során hogyan érvényesíti a Nemzeti alaptanterv nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat? Az éves tervezés elemei megfelelnek-e a pedagógiai programban leírt intézményi céloknak?Hogyan épít tervező munkája során a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire?

5. A tanulás támogatása
Mennyire tudatosan és az adott helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat? Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel a tanulók
érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a tanulók figyelmét, érdeklődését?
Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, problémamegoldási és együttműködési képességét?
Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a tanulási folyamatra?
Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információkommunikációs technikákra épülő eszközöket, digitális tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a
hagyományos és az információ-kommunikációs technológiák
között?

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a
szakmai fejlődésért
Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét?
Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket?
Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában?
Munkájában mennyire pontos, megbízható.

Ha érdekel program, amellyel felgyorsíthatod és megkönnyítheted a tudatos felkészülést:

Pin It on Pinterest

Share This